Farönkszállító élményvonatozás a Zemplén szívében

Két C-50-es mozdony kellett a fával megpakolt teherkocsik, valamint a kisvasút favázas személyvagonjaiból álló autentikus különvonat zempléni zakatolásához. Képriport a Pálházi Erdei Vasút első fotósvonatáról.

Rögtönzött csoportkép a kemencepataki fotómegállás végén.

Az Északerdő Zrt. elsősorban fotósoknak szervezett valódi ínyencségnek számító kisvasúti “tehervonatozást” a Pálházi Állami Erdei Vasúton. A november 4-re meghirdetett eseményen közel félszáz vasútbarát, kisvasút rajongó vett részt.

Induláshoz készül a nagy menet Pálházán.

Nem sokkal később már a pálházi malomtónál zötyögött a nap különlegessége.

A pálházi kisvasutat 1888-ban építették, eredetileg a község szélén álló, egykori fűrészüzem kiszolgálására. Ide szállították feldolgozásra, eleinte lóvontatással, a Zempléni-hegység belsejéből kitermelt fát.

Világvégi hangulat az erdő szélén. Egykor a környéken bányászott perlitet rakták itt kisvasútra.

A pálya lejtviszonyai alkalmassá tették a kocsik gurításos célba juttatását, így csak felfelé volt szükség az üres vagonok élőállattal való mozgatására.

Kishután cammog a kisvonat. 300 éve szlovák üveghuta-munkások alapították ezt a parányi falut a Zemplén szívében.

Kishaszongépjármű show a település “főutcáján”.

Az ekkor még csak 7 km hosszú, 700 mm nyomtávolságú vonalat a századfordulóra meghosszabbították, és egy alagút segítségével átvezették a pályát a kőkapui vadászkastély alatt.

Még egy mozdonyparádé is belefért Kemencepatak előtt.

A Hegyközi Kisvasút megépülésekor az alsó végállomáson átrakó létesült, így egészen Sátoraljaújhelyig jutott el vasúton a hegyekből kitermelt áru.

Vaddisznótúrások közt halad a vegyesvonat a közeli fotóhely felé.

A vonal alsóbb szakaszain még meg-megszakítják az összefüggő erdőséget a kisebb tisztások…

A második világháború után államosították, és 760 mm szélességűre építették át a vonalat. A személyforgalom is ezután indult be, ehhez 1956-ban korszerűsítették a pályát, és üzembe helyezték az első C-50-es dízelmozdonyt is.

…mint amilyen ez is, Kemencepatak megállóhely előtt.

A Hegyközi Kisvasút 1980-as bezárását követő évtizednyi üzemszünet után a kilencvenes évekre felújították a pályát, és az alagutat, majd újraindult a vonalon a személyforgalom. Később új végállomás létesült a település központjában, ezáltal a vonatok már 9,2 km hosszan zakatolnak a Kemence-patak völgyében, Pálháza és Rostalló közt.

Komlósi-völgyet elhagyva, százéves fák alatt halad felfelé a csodavonat.

Madártávlatból is remek éke volt a tájnak ez az érdekes összeállítású szerelvény.

Azóta csak turisztikai célú személyszállítás zajlik az erdei vasúton: Magyarország legkisebb városából tavasztól őszig szállítja kisvonat a kirándulni vágyókat a Zemplén ormai közé.

Így néz ki közelről a rönkszállító kisvasúti truck-pár.

A teherszállítás itt már rég megszűnt, ezért is volt igazi különlegesség a szombaton közlekedő C01-401; 402-es C-50-esek vontatta, négykocsis szerelvény, melyben helyet kapott egy reaktivált rönkszállító truck-pár is.

Ez már az Áfonyás-tó, az alagút után Kőkapu megállóhely következik.

A vadászkastély szikláján átfúrt alagútból bukkan elő a visszafelé igyekvő látványosság.

A C-50-es mozdonyok a hazai keskenynyomközű vasutak legelterjedtebb vontatójárművei. Az ötvenes évektől kezdve több, mint 200 darabot gyártottak belőle a MÁV Északi Járműjavító Üzemében. A négyütemű Csepel motorral felszerelt gépeket elsősorban az alföldi és dunántúli gazdasági vasutakon használták, mára azonban az erdei vasutak egyik legmeghatározóbb mozdonytípusává váltak.

Rostalló, a kisvasút felső végállomása. Az őszi avarrengetegen át indul hazafelé a különvonat.

A pálházi kisvasútnak 3 db áll rendelkezésre a járműcsaládból. Ebből kettőt be is fogtak a hétvégi különvonat élére, melyek, a közbeiktatott fotómegállásokkal, közel 5 óra alatt húzták fel, az alig 10 km-es távot megtéve, ezt a korántsem hétköznapi szerelvényt a rostallói végállomásra.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *