Mokra Gora: a kisvasút, melyet Kusturica mutatott be a nagyvilágnak

Egy letűnt kor, a titoi Jugoszlávia hatalmas méretű kisvasúti hálózatának újjáépített maradványa: Mokra Gora, és a Šargani nyolcas, egy 760 mm-es vasúti csoda a Zlatibor-hegységben.

Indulásra készen a különvonat Mokra Gora állomáson.

Eközben a nap első vonata már útban Šargan felé.

Ritkák erre felé a hosszabb, jól belátható egyenes szakaszok. Az egyik a Bela Voda-szurdok feletti részen található.

Ahogyan Luka, Az élet egy csoda vasútépítő mérnök főszereplője, hogy beteljesítse álmát, miszerint kisvasúttal kösse össze Szerbiát Boszniával, turistaparadicsommá változtatva ezzel a hőn szeretett hegyvidéki kisvárosát, nem törődve a délszláv háború kitörésének egyre erősödő jeleivel, úgy az élet is hasonló körülmények között szülte a mokra gorai kisvasút feltámasztását. 1999-ben szinte még zúgtak a NATO vadászgépek Szerbia felett, megsemmisítve az ország infrastruktúrájának legjavát, mikor elkezdték újjáépíteni az akkor már több, mint 20 éve felszámolt jugoszláv keskenynyomközű vasúthálózat leglátványosabb szakaszát, a Šargani nyolcas (Šarganskoj osmici) néven is emlegetett Mokra Gora – Vitasi közti hegyvidéki szakaszt.

A rabaszovicsi sorompónál halad felfelé a nap második személyvonata.

A Jatare és Golubići közti alagúthoz érkezik egy menetrendszerinti dízeles, a gőzös pedig egy szinttel lejjebb füstöli a sziklafalat.

Ez a környékbeli mačka is nagy érdeklődést mutatott a ritkán látható gőzösös menet iránt.

A 760 mm nyomtávolságú, 20 alagúton átvezető vonalszakaszon a vonatok nagyjából 240 méteres szintkülönbséget tesznek meg a légvonalban csupán 4 km-es távon. Ezért, hogy ne legyenek túl nagy emelkedők, a vonalat, a hegyoldalban négy szintet kialakítva, 15,3 km hosszan építették meg, melynek középső szakaszán nyolcas alakban, többször is külön szintben keresztezi saját magát a vasútvonal. Így sikerült a legnagyobb terhelést jelentő vonalrészeket is csupán 18 ezrelékes emelkedésűre redukálni.

Šargan Vitasi, végállomás. Sajnos már nem működik a széndaru, így ezzel a rikító sárga munkagéppel pakolták meg a gőzöst a visszaútra.

Akár a mozdonyfűtő szobra is lehetne ez a konstelláció…

Gőzösünk 1948-ban gyártott társa az állomás nyitott oldalú mozdonyszínében pihen.

A jelenlegi két végállomás (Mokra Gora és Šargan Vitasi) mellett még egy köztes állomás (Jatare) került kialakításra, továbbá 3 megállóhely is található a vonalon. Ezek közül a legérdekesebb Golubići, mely Az élet egy csoda egyik fő helyszínéül szolgált, itt látható kiállítva a filmben is használt sínautó, és néhány lábhajtány (sínkerékpár) is. Vasúti infrastruktúra szempontjából sem teljesen elhanyagolt a vonal: A három vasútállomás mindegyikén bejárati irányból helyeztek el jelzőket. A kétfogalmú alak bejárati jelzők hagyományos, nem fényvisszaverős kialakításúak, kezelésük a vonatközlekedésnek megfelelően történik, míg ezek előjelzői már ki lettek kötve a biztosítóberendezésből. Mokra Gora után található két, vonat által vezérelt, félsorompóval kiegészített fénysorompó is, melynek állapotáról a vonatszemélyzet kap visszajelzést a pálya mellett elhelyezett kétoptikás fény fedezőjelzők segítségével.

Jatare állomás előjelzőjénél, a legrövidebb alagútból előbukkanva halad lefelé egy délutáni vonat.

Ez pedig a leghosszabb, 1667 méteres alagút, Šargan Vitasi állomás előtt, melynek egyik érdekessége, hogy mindkét vége kapukkal lezárható.

A nyolcas tetejéről nézve halad két alagút közt az ötkocsis személyvonat.

2002-ben elkezdték a Mokra Gora – Višegrad közti szakasz visszaépítését is, melynek befejezése óta, a mai napig sincs menetrend szerinti közlekedés. Pedig, ha felvennék a forgalmat a szerb és bosnyák oldal között, ez lehetne Európában az Unio határain kívüli egyetlen nemzetközi forgalmú keskenynyomközű vasút.

Mokra Gorából indult nemrég ez a vonat, és bizony, ide kell hamarosan feljutnia.

Jatare állomáson már várja is a különvonat, hogy érkezése után folytathassa útját lefelé.

Golubići mellől is szép panoráma nyílik a mokra gorai völgyre.

Április utolsó vasárnapján a Continental Railway Solution megrendelésére különvonat is közlekedett a Šargani nyolcason, melyet az 1923-ban épített, 83-052 pályaszámú gőzmozdony vontatott. A vonatban közlekedett az egykori Srpske državne željeznice (SDŽ) két kilátókocsija, valamint a Jugoslovenske državne železnice (JDŽ) harmadosztályú szalonkocsija is. A menetrendszerinti forgalomban két dízel-hidraulikus mozdony vesz részt, melyet a hazai kisvasutakról is jól ismert Mk45-ös mozdonyokhoz hasonlóan a bukaresti Augusztus 23. Művek gyártott, és a 740 101, valamint L45H 097 pályaszámot viselik.

Golubići, Az élet egy csoda című Kusturica film “főszereplője”.

A fotómegállások alkalmával is lehetett néhány szép felvételt készíteni a különvonatról.

A nap utolsó személyvonata közelít Mokra Gora felé, a Nap is elbújt már a környező hegyek magaslatai mögött.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *